Gyulafehérvártól Trianonig

Muhi puszta, Mohács, Világos, Trianon - a magyar nemzet történelmének sorsfordító tragédiái egytől egyik. Ám egyik sem bizonyult oly tragikusnak és drámainak, mint utóbbi - Magyarország szétmarcangolására emlékeztek meg péntek este az Északi Színház Ács Lajos Stúdiótermében.

A Szent István Kör és a Szatmárnémeti RMDSZ által szervezett eseményen az egy éve életre hívott Nemzeti Összetartozás Napjának előestéjén Balogh Júlia Gyulafehérvártól Trianonig című filmjét tekinthették meg az érdeklődők.

Az estet Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatója nyitotta meg, majd Thoroczkay Sándor ny. történelemtanár vázolta fel a magyarság legsötétebb periódusának és a soha meg nem bocsátható trianoni diktátumnak az előzményeit, hátterét.

Sajnálatos és aggasztó módon a szép számú közönség soraiban, ahol Kereskényi Gábor alpolgármester is helyet foglalt, kevés kivételtől eltekintve, alig lehetett fiatal arcokat felfedezni. A sokat látott és sokat megélt emberek azonban így is alig tudtak felocsúdni az érzelmekre remekül ható film végén, amely után Thoroczkay tanár úr válaszolt egy-két észrevételre, felvetésre.

A gondolat, mely minden hangból kihallható és minden tekintetből kiolvasható volt, nem volt más, mint hogy egy olyan háborúban, amibe akarata nélkül keveredett bele, mi volt e szegény nép oly rettenetes bűne...

Thoroczkay Sándor tanár úr felvezetője a film előtt